HTML

Őseink nyomában

Bár kb. 18 éve kutatom a családfámat, mégis inkább lelkes amatőrnek tartom magam. Ezt az oldalt részben személyes családtörténeti naplóként, részben találkozó, és elsősegély helyként indítottam azok számára, akik a családfakutatás, más szóval genealógia iránt érdeklődnek. Több bejegyzést, információt találsz a http://oseinknyomaban.blogspot.com címen található blogomban.

Friss topikok

2008.09.12. 13:03 gcsanyi

Még több családtörténet!

Már korábban indítottam egy blogot  családtörténet, őstörténet témában a blogspot-on. Folyamatosan töltöm fel ide az ottani blogomon készült bejegyzéseitmet.

 

Addig is....
Kattints ide a korábbi írások megtekintéséhez!

 

  

*
 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!


2008.09.12. 10:48 gcsanyi

Ennyi készült el eddig az első fejezetből

    Bár az első fejezet még közel sincs teljesen készen, mégis úgy gondoltam, megosztom az olvasókkal, akik megtisztelnek látogatásukkal. Szóval, nem találsz minden kérdésedre választ, tudd be annak, hogy ez még egy készülő fejezet... azonkívül az első, szóval a java még csak ezután jön :) Mégis egy most induló kutató társamnak már ez is segítség lehet.


    I. Az első lépések

"A leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik"

 

Na! Túl vagyunk a bevezetőn! Kezdhetjük a kutatást. Ki tudja miért, a bevezetők sokszor elég unalmas olvasmányok, mégis a legtöbb könyv elején ott találod. Remélem, az enyém nem volt túl unalmas.

Mivel kezdjük? Tulajdonképpen a megoldás olyan kézenfekvő, hogy azt mondhatnád: „na , ezért fölösleges volt egy könyvet írni; ezt én is tudom!”
Ha már rászántam magam az írásra, azért nem hagyom ki ezt a részt sem, hátha lesz, akinek újat mondok :) Azonkívül, ez az alapja az egésznek.

Akkor vágjunk neki, jöhet az első lépés!

 

I.1. Indulj ki magadból!

Logikusnak látszik, hogy először az ember abból indul ki, amit biztosan tud; ezek pedig saját adatai. Tehát először azt írd le, amit magadról tudsz.

A saját munkádat könnyíted meg, ha rögtön az elején valamilyen rendszert alakítasz ki. Írhatsz füzetbe is, mégis amikor az adatok rendszerezésére kerül a sor, sokan gyűrűs mappát kezdenek használni, amiben a lapokat azután úgy lehet rendezni, ahogy neked tetszik. Azonkívül, hogyha közben rájössz, hogy „hoppá, ez így nem jó!”, akkor sokkal praktikusabb egy gyűrűs mappa lapjait átrendezni, mintha a füzetből kéne a lapokat kitépkedni, és utána egyenként visszaragasztani :))

Vehetsz előre lyukasztott lapokat, vagy genoterm tasakokat, amin már „gyárilag” ott vannak a lyukak (Ne vedd meg a legdrágábbat, nézz körül! Vannak boltok, ahol egészen olcsón hozzá lehet jutni.)

Célszerű egy egyszerre négy lyukat ütő lyukasztót beszerezni, amivel magad is meg tudod oldani a lefűzést. Ezzel bármilyen lapot, cédulát be tudsz illeszteni a rendszerbe. Sokszor előfordult, hogy csak egy cetli volt kéznél, amire ráírtam egy nevet , bármit és így rögtön le tudtam fűzni a megfelelő helyre.

 

    I.1.1. Mit írjak le?

Először az alapvető dolgok: (Ezt a mintát természetesen nem csak nálad, hanem a családfádban szereplő minden személynél alkalmazhatod.)

 

Név:
Születési dátum:
Születési hely:

Házasságkötés dátuma:
Házasságkötés helye:

Halálozás dátuma:
Halálozás helye:

Temetés dátuma:
Temetés helye:

Szüleid neve:
Megjegyzések: (Bármi, amit még fontosnak tartasz leírni.)

Ha házas vagy, a fenti adatokat a házastársadról is írd le, kivéve a házasságkötés adatait, mert az ugyanaz.

 

Házastárs neve:
Születési dátum:
Születési hely:

Halálozás dátuma:
Halálozás helye:

Temetés dátuma:
Temetés helye:

Házastárs szüleinek neve:
Megjegyzések a házastárssal kapcsolatban: (Bármi, amit még fontosnak tartasz róla leírni.)

 

* * * *


Levéltári munkám során jó néhány kutatóval találkoztam, aki egy darab papírra írta le a neveket, évszámokat számomra néha elég nehezen áttekinthető módon. Némi időbe telt kideríteni, hogy akkor most ki kicsoda. Természetesen nem várható el, hogy mindenféle előtanulmány nélkül rögtön egy kész családfával jöjjön valaki, ahol minden a helyén van, minden áttekinthető, és a vak is láthatja, hogy hol helyezkedik el a családfán a Manci ángyi ükapjának a harmadik unokatestvére, aki mellesleg a Lajos bátya féltestvérének a sógora. Tudja, akinek '48-ban ellőtték a bajuszát... Azóta is sánta szegény! :))

 

Íme egy elrettentő példa :)
 


 

 

Szóval alakítsunk ki valamilyen rendszert, amitől az adataink áttekinthetők lesznek!
Ahogy haladsz a kutatással, előbb utóbb úgyis át fogsz térni valamilyen táblázatfélére, ha át akarod látni a dolgokat, úgyhogy megspórolom neked ezt az időt... Legyen inkább előbb.

A fenti adatokat rögtön beírhatod egy ún. „családi csoport ív” -be ahol a két szülőről és az ő gyermekeikről a legfontosabb dolgokat tarthatod nyilván. Tehát bírod magadat, mint férjet v. feleséget, azonkívül a házastársad és a gyermekeid adatait. Ha még nincs családod, majd beírod őket, amikor lesznek :)


I.2. A szülők adatai

Jó esetben ez sem nehéz. A legfontosabb helyeket, dátumokat Te is tudod, amit pedig nem, azt tudják a szüleid. Meg tudod kérdezni tőlük ugyanazokat a dolgokat, amiket magadról és a családodról is leírtál.
Egy külön családi csoport ívre írd őket, mint szülőket, és téged és a testvéreidet, mint gyermekeket.
A gyermekeket célszerű a születés sorrendjében beírni, vagyis a legidősebbel kezdeni, és így tovább a legfiatalabbig.

Sajnos előfordulhat, hogy már nem tudod megkérdezni a szüleidet. Akkor írd be az ívbe amit tudsz, és nézz körül otthon, milyen iratok vannak, amin bármilyen adat szerepel róluk.

 

  • családi Biblia (Régebben a család Bibliájába írták, ha gyermek született, v. valaki megházasodott)

  • keresztlevelek, házasságlevelek

  • anyakönyvi kivonatok

  • gyászjelentések

  • iskolai bizonyítványok

  • Katonai iratok, kitüntetések

  • családi fényképek hátoldala

  • személyes naplók

  • családi, vagy hivatalos levelek, képeslapok

  • Kórházi zárójelentések

  • végrendeletek

  • bármilyen irat, ami kapcsolatba hozható velük

 

Ha élnek még rokonok, akik emlékezhetnek (testvérek, unokatestvérek, ...), kérdezd meg őket is, amíg lehet! Talán holnap már nem lesz rá alkalmad.
 

I.3. A nagyszülők adatai

Ha szerencséd van, még velük is tudsz beszélni. Ha nem, akkor a szüleid valószínűleg tudnak segíteni. Ideális esetben a szüleid, nagyszüleid az ő szüleikről, nagyszüleikről, déd, esetleg ük szüleikről is tudnak mesélni. Itt is érvényes, hogy ha élnek még rokonok, akik tudhatnak róluk valamit, kérdezd meg őket is. Ma még megteheted.

Írj le mindent, amiről beszélnek, esetleg mint egy riporter diktafonnal fel is veheted a beszélgetést, ha beleegyeznek. Nincs lényegtelen részlet! Bármi fontos lehet.
Ahogy hallgatod az ő történetüket, szívedben közel kerülhetsz azokhoz a rokonaidhoz is, akikkel itt a földön nem találkoztál, akik már a fátyol túloldalán élnek. És ki tudja, talán a veled élő szüleidet, nagyszüleidet is jobban megismered és jobban fogod szeretni, mint eddig!

Lehetnek olyan rokonok is, akik nem fogják érteni, miért olyan fontos ez neked, esetleg nem lesznek olyan segítőkészek, mint szeretnéd. De bízhatsz benne, hogy ha folytatod a kutatást, így vagy úgy, de mégiscsak tovább tudsz majd haladni. Mindig lesz, aki segíteni fog.

A 18 év alatt, mióta kisebb nagyobb szünetekkel haladok a családfámban, nem váltam „profivá”. Sokan vannak, akik többet tudnak nálam. De azt tapasztaltam hogy a kutatásaim során mindig volt segítség. Reménytelennek látszó helyzetekben is.

Néha találkozom olyanokkal, akik hozzák a kis papírjukat és azt mondják hogy van 1-2-3 napjuk hogy kikutassák a családfájukat. Vicces, nem? Ha már foglalkoztál ezzel egy kicsit, tudod, mit találsz 3 nap alatt. Lehet, hogy sok mindent, lehet hogy semmit!

Azonkívül ha egy kicsit is belekóstolsz ebbe a munkába és ráérzel az ízére, sohasem akarod majd abbahagyni! :)

A nagyszüleid és gyermekeik adatait szintén egy új családi ívre írd fel. Külön ívre az apai, külön az anyai nagyszülőket a gyermekeikkel. Természetesen itt az apai nagyszülőknél édesapád mint gyermek fog szerepelni, Az anyai nagyszülőknél pedig édesanyád, mint gyermek. A családfában a nőknek a leánykori nevét szokás használni.

 

I.4. A dédszülők

Esetleg még velük is találkozhattál gyermekkorodban.

Én is találkoztam az egyik dédnagyanyámmal, aki apámak volt az egyik nagymamája. Emlékszem is néhány dologra, és apám is mesélt róla. Kicsi asszony volt. Volt egy nagy sima kő, olyan sima, mint egy kavics, csak kb. akkora, mint egy kilós kerek cipó. Úgy emlékszem, ágymelegítőnek használták; felmelegítették és bedugták a dunna alá lábhoz :) Lehet, hogy pont a dédmamának kellett. A dunna alatt is hideg tud lenni, amíg be nem melegíted!

Itt is beszélj az idősebb családtagokkal, rokonokkal; nézd meg, mit találsz otthon, ahogy fent leírtam. Itt már ugye négy házaspár van a családfádon, mint dédszülő. Őket is külön-külön házaspáronként egy-egy családi ívre írd fel a gyermekeikkel együtt. Itt már a nagyszüleid szerepelnek a gyermekek között.

 

Szerencsés esetben idáig viszonylag könnyű eljutni, - bár azt nem tudom megmondani mennyi időbe fog telni... - de hogyan tovább? És mit csinálj, ha elakadtál, ha úgy látszik, hogy már sehogy sem tudsz továbbmenni? Jó kérdés!
„de ez már egy másik történet, melynek elbeszélésére később kerül sor.” :) /Michael Ende/

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: könyv első lépések


süti beállítások módosítása